Szerelmes történetek

Egy 18 éves lány vagyok és a másik fél aki nekem nagyon tetszik 21 éves. A történetünk még csak nemrég kezdõdött el 2012.02.04-én, amikor Anyuci tartott a házunkban egy olyasmiféle "házibulit", ugyanis ez a személy Balázs, Anyucim kollégája. Én voltam a kis "pincérlány" fõztem és takarítottam körülöttük, már akkor kacsingattunk egymás felé, de nekem akkor barátom volt aki szintén ott volt.

Az akkori barátommal sajnos rá kb. egy hétre szétmentünk. Nem úgy mûködtek már a dolgok ahogy kellett volna, magamba zuhantam és a barátaim átjöttek egy pénteki napon, hogy ez így nem mehet tovább, megyünk bulizni. Nagy nehezen rávettek és én elmentem. A kedvenc szórakozó helyemre vittek, Vácra a Club Mouseoleumba. Éreztem, hogy valami baj lesz, végig rossz érzésem volt, de nem értettem miért, hiszen a barátaimmal vagyok, jól érzem magam és kitáncolom magamból a fájdalmat. Éjfél fele beigazolódott a rossz érzésem. A DJ a kezébe vette a mikrofont és bejelentette, hogy bombariadó van. Mindenki szaladt a kabátjáért és a tömeg összetaposott mindent és mindenkit amit ért, közöttük engem is. Szerencsére kimentettek, egy szál pólóba vittek ki a fagyba ahol várt rám anyu, a kollégáival és persze Balázzsal. Felmelegítettek míg nem érkezett ki a kabátom. Kicsit még rosszul voltam, ugyanis bent elájultam, de hamar életet vertek belém. Elvittek egy másik szórakozó helyre, de ott megint csak nem tudtam jól érezni magamat, mert a barátaim a baleset helyszínén maradtak és nem tudtam mi történt. Megtalálták e a bombát vagy csak téves riasztás volt, jól vannak-e, vagy mire visszaérek a fekete zsákot kell szét húzzam, hogy azonosítsam õket. Nemsokára visszamentünk a Club Mouseoleumba és én egybõl a barátaimat kerestem. Mikor megtaláltam õket, annál nagyobb boldogságot még sohasem éreztem. Sírtunk, hogy megvagyunk mindannyian és élünk. Mint kiderült egy szerelmes pár összeveszett és az egyik fél tönkre akarta tenni a másik fél estélyét. Tökéletes buli volt, mert jól éreztem magam és mert ott volt Balázs aki a táncparkett közepén a fények alatt megcsókolt. Nem tudom elmondani mit éreztem, ugyanis nem volt még ilyenben részem. Haza mentünk hajnali 6-kor és az én szobámba aludt Balázs. Szorosan magához ölelt, majd a karjaiban elaludtam. Reggel mikor felébredtem, õ már nem volt mellettem, aztán nem is keresett, hiába vártam. Elkönyveltem egy tökéletes éjszakának és pont. Aztán jött még egy összejövetel anyánál ahol megint ott volt, szinte nem is néztünk egymásra olyan volt mintha nem is ismernénk egymást, aztán a barátnõmmel Dórival kimentem cigizni és kijött õ is. A barátnõm úgy érezte nem akarja hallani a beszélgetést és bement. Szinte nem is beszélgettünk, vagy 2 cigit elszívott mire végre hozzám szólt és mást nem is mondott csak hogy hiányoztál és átölelt majd megint megcsókolt és onnantól kezdve nem is foglalkozott mással csak velem. Végig ölelgetett karaokéztunk, csókolgatott aztán eljött az "este" (hajnal) és csináltam neki fürdõ vizet és megkért, hogyha a barátnõm elalszik szökjek le hozzá. Hát megtettem, megint együtt aludtunk, megint csodaszép volt újra szorosan magához ölelt és egész éjjel az ajkamon csüngött. Nem aludtunk semmit, minden percet kihasználtunk, hogy együtt lehessünk, de sajnos újra eljött a reggel és minden ugyanúgy alakult mint a múltkor csak most itt volt még, de mégsem szólt szinte semmit hozzám. Már nem úgy viselkedett, mint este.  Megint meghallt bennem minden, kilépett a kapun és üresnek éreztem magam. Megint nem beszéltünk, nem keresett és nagyon fájt, hogy megint nem értem a helyzetet megint nem tudom, hogy mi lesz. Aztán március 02-án lejött, mert anya születésnapját ünnepeltük másnap és õ volt a DJ, így elõbb jött, hogy össze szerelje a hangtechnikáját. Mint két barát próbáltunk beszélni, de õ csak azt hajtogatta hiányzom neki, de nem tudja mi lesz ebbõl. Nem tudja eldönteni mit szeretne, fél az érzéstõl amit tõlem kap, fél a törõdésemtõl és minden mástól amit én sugárzok ki magamból, de este jött egy üzenet a facebookomra Balázstól, hogy menjek át a másik szobába és bújjak hozzá. Átmentem, mert megdobbantotta a szívem. A két szoba között oda-vissza jártam, hogy jó ötlet ez? Ki tudja mi lesz holnap, de átmentem, mert tudtam, hogy még holnap is itt lesz, nem megy haza vasárnapig és bátorságot vettem magamon. Megint egy tökéletes éjszaka, aztán eljött a másnap és anya születésnapját ünnepeltük, majd megint együtt aludtunk. Három tökéletes napot töltöttünk együtt, de amikor hazament, megint mint két barát, megint nem tudok róla semmit, megint nem tudom mi lesz ebbõl, félek hogy semmi. Mégis reménykedem. Tanácsot várok, de nem kapok. Félek, hogy csak szórakozik velem, de ha így is van az sem érdekel ugyanis ezeken a napokon nincs nálam boldogabb ember. Hát így alakul a mi kapcsolatunk remélem nem áll meg és folytatódik.

A szerelmes történetet beküldte: Vanessza