Egyszer egy nagyon jó baráti társaság úgy gondolta, hogy elmennek sátorozni. Egy héten keresztül ment a móka, a mulatozás, mígnem az egyik reggelre, a legnagyobb parti csaj megharagudott. Az a nap nagyon szomorúan telt el, már mindenki ott tartott, hogy hazamegy.
Mígnem estére kibékültek, hogy megpecsételjék békülésüket elmentek a boltba csokit venni, mert mindhárom lányra rájött a csoki ehetnék. Útközben találkoztak a birkapásztorral, akivel az elõzõ napokon nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki. Addig-addig beszélgettek, mígnem teljesen eltévedtek, nagy dombokon vezettet az útjuk. Mikor már a legmagasabb dombot is megmászták, véletlenül beláttak az egyik házba, ahol megláttak pár fiút beszélgetni. Az egyik lány nagyon nézett befelé, bár a többi sem tagadta, hogy a srácok jól néztek ki. A nagy kukkolás után, végre megtalálták a boltot. Bementek hát, de nem mertek megszólalni, körbe álltak és tanácskozni kezdtek, végül az egyik csaj bejelentette, hogy csokit szeretnének venni. Meg is kapták amit akartak. Fizetés közben a csajok az eladó bimbóján voltak megakadva, alig bírták visszatartani a nevetést. Végre kijöttek a boltból, olyan nagyokat nevettek, ezért útközben az egyik csokival történt egy kis baleset, beleesett a lócitromba, de szerencsére a felét az egyik parti arc lány leharapta, mit tehettek volna, felbontották a kekszet. Ismét tanácskozni kezdtek, de arra jutottak mégis azon az úton térnek vissza, amin jöttek hátha ott lesznek még a fiúk. Elindultak és szerencséjük is volt mert a fiúk még mindig ott voltak, és leszólították õket. A legbátrabbik lány nem futamodott meg, bevárta hát a fiúkat. Hogy mit csinált a másik két lány? Elkezdtek futni le a legmagasabb dombról, azt vártam, hogy mikor esnek már fel, olyan vicces lett volna ha lefelé a nagy futás közben megbotlanak és gurulva érkeznek ki egy kocsi elé. Tehát bevártam a fiúkat, és mire leértünk a dombról a csajok is csatlakoztak, nem bántuk meg hogy megismertük õket, annyira belejöttünk a sétába hogy két kört mentünk, a fiúk el akartak minket kísérni, de el kellett venni a kedvüket, mert ott volt velünk a nagyi, aki kicsit nem mai csirke, és nem nagyon szereti ha az unokái közelében, fiatal férfiak vannak. Tehát csak az utca elejéig kísérték a lányokat. A boldogságtól alig tudtunk elaludni, nagyon sokáig fent voltak még, készítettek egy dalt a legjobb barátjuknak, ezzel szórakoztak másnap hajnalig. A lányok reggel nagyon vidáman ébredtek, bár ez egy elég szomorú nap volt, haza kellett menniük, vége lett az egy hétnek. Természetesen a fiúktól megkérdezték a tejes nevüket, és mikor hazaértek bejelölték õket a facebook-on. Már aznap este beszélgettek a fiúkkal, pár nap elteltével kiderült, hogy az egyik lány beleszeretett az egyik fiúba, és a fiú is a lányba. Így ment ez pár napig. A lányba beleszerettet egy másik fiú is, aki csak képrõl és pár mondatból ismerte a lányt. A kis csaj azt hitte csak szórakozni akar vele a fiú, mert hát õ ezt bosszúként fogta fel, mert csináltak pár butaságot azon a bizonyos éjszakán a csajokkal, nem vette komolyan a fiút, elvolt az õ kis világába azzal a fiúval akit a sátorozás során ismert meg. A lánynak el kellett utaznia egy hétre, távol mindenkitõl az ismeretlen világba, a lánynak mindkét fiú megígérte,hogy vár rá, és mindig szeretni fogja. A lány elment, de nem tudta, hogy mi is a valós. Eltelt az egy hét, a leány boldogan tért vissza, azt gondolta, hogy szerelme még mindig várja. Elsõ dolga az volt, hogy bevágta magát a gép elé és nézte, hogy ki írt vajon neki. A lány nézi-nézi az üzeneteket, és írt neki! Olyan boldog volt, válaszolt is. De nem tudta még, hogy mi lesz. Látta hogy a másik fiú, elhalmozta levelekkel, ennek is nagyon örült. Eltelt egy hét a sátorozáson megismert fiú még mindig nem írt, persze a másik sráccal még mindig tartja a kapcsolatot. A lány nagyon kíváncsi volt, mi is lehet a fiúval, megnézte hát az üzifalát. Végig ki volt írva, hogy a fiú mennyire szerelmes meg minden butaság. Csak az volt a baj, hogy a fiú nem a lánynak írta hogy szereti. Nem bírt a lányra várni. Ez alatt a lánnyal a másik srác még mindig tartotta a kapcsolatot. A lány akkor döbbent rá, ki is szerette igazán, mikor ezt a regényt megírta.
A szerelmes történetet beküldte: Vivien