Az élet nehéz, s az élet kegyetlen. Biztos vagyok abban, hogy minden ember életében vannak nehéz, és szomorú pillanatok. Ezek a pillanatok főleg a tinik életében vannak...a szerelem miatt. Én is így vagyok ezzel...nagyon sokat szenvedtem, nagyon sokat sírtam emiatt. Voltam kihasználva, voltam szeretve, voltam megbántva és volt, hogy legszívesebben elfutottam volna minden elől.
Első szerelmem nagyon emlékezetes marad mivel imádtam őt. Imádtam őt, és bármire képes lettem volna érte, de ő nem törődött velem. Elbújtatott volna a világ elől, én naív voltam, és engedtem neki. De ez már a múlt. Azóta voltam már kihasználva, olyan emberek által akiket szerettem. Igen, szerelmes voltam és ők kihasználtak. Én is voltam már kegyetlen, de nem akaratból, megbántottam azt, aki szerelmes volt belém. Most boldog vagyok, mert megtaláltam azt, akit igazán szeretek!. De több száz km választ el egymástól, több száz km, ami nekem egy teljes élet:(( Egy hetet együtt töltöttünk, mert itt voltam a városában, de elmegyek ma és nem tudom mi lesz velünk?! Miért van az, hogy ha boldogok vagyunk, szomorúak is? Miért van az, hogy az élet mindig ott bűntet, ahol a legobban fáj? Miért van az, hogy, ha szeretünk akkor szenvedünk is?:(:(:(
A szerelmes történetet beküldte: angyalka007