Szerelem. Sokan azt hiszik, hogy tudják mi az, pedig csak beképzelik az elme játéka. Az én történetem egy olyan történet, mikor a saját elmém hagyot cserben és emiatt nem láttam tisztán. 17 éves fiatal srác voltam, a sportok jobban érdekeltek mint a nők, de egy nap egy csinos lány iratkozott át hozzánk egy másik iskolából.
Gyönyörűbb és szexibb lányt nehezen tudtam volna elképzelni. Nem mondom, hogy beleszerettem első látásra, mert nem lenne igaz, de megtetszet nagyon. Mivel akkoriban még nem értettem, olyan jól a nők nyelven féltem vele kikezdeni. Arra gondoltam egy ilyen fiú, mint én úgysem tud megszerezni egy olyan lányt mint ő.
Eltelt egy egész év, megkezdődöt egy új tanév és én is sokat fejlődtem ami a nőket illeti. Nem is tartott sokáig összejöttem vele. Egy hónapra rá le is feküdtem vele és beleszerettem, úgy mint egy zöld fülű gyermek. Édesanyámnak is bemutattam, amit addig soha nem tettem. Egy hónapig tökeletes volt minden a mennyben éreztem magam, úgy éreztem, hogy az életemben semmi gondom nem lehet többet. De tévedtem egy hónap utan minden átalakult egy rémálommá és onnan már lejtős volt az út. Kiderült, hogy a lány még mindig együtt van a volt barátjával. Az egészben a legroszabb az volt, hogy velem nem akart szakítani azt hazudta nekem, hogy a szülei nagyon szeretik a srácot és ezért vele kell legyen erőszakkal. Amilyen szerelmes voltam a szívemet követtem és nem a józan eszemet. Elhittem neki minden egyes szót. Azt csinált velem amit akart teljesen az övé voltam és ez így ment két évig, hogy én vele ő meg a másikkal. Hála a jó istennek valahogy erőt vettem magamon és szakítottam vele.
A szakítás óta három év telt el és még most se hevertem ki. Ami a legviccesebb az egész történetben, hogy most készül házasodni, de nem azzal akivel mellettem volt hanem egy harmadikkal. Nem tudom, lehet nem voltam elég jó neki vagy csak a sors akart velem így kitolni, de egy biztos azóta nem vagyok képes senkit se önfeledten szeretni.
A szerelmes történetet beküldte: Felix