Szerelmes üzenőfal

szia leila.ha szereted a szőkésbarna.kék szemű kisportolt férfiakat gyere át hozzám és hagyd ezeket az idétlen göndörhajú krisz rudikat.remélem nem dunántúli vagy?!:D

Omg :D Ez valóban viccesen furára sikeredett bejegyzés lett Tomi részéről :D :D :D
De valaki írjon már vmit az enyémre is :D Nem igaz...én itt kétségek között szenvedek,és senki semmi értelmes dolgot nem tud mondani.Én nem tudom mi van,mert nem egyértelmű a helyzet.Cseppet sem.Az lesz a vége,hogy bedurcizok,és lesz@rom az egészet :D Mintha ezzel másnak ártanék,úgy írtam kb. :D Szinte mindenki berezelt most :D Amúgy csak viccelek Na de vki vmit már...de ne beszólás,meg leszólás,meg gúnyolódás,egyszerűen csak az őszinte vélemény érdekel.

keresem az igazit,keresem az igazit,keresem az igazit...tomi...tomi..tomi vok...pffaaaa....iidiióta:D:D

én meg szeretném találni az igazit és keresem bárhol az igazit de nehéz meg találni de keresem az igazit még nem találtam meg de még keresgélem az igazi szerelmet

Nem is tudom hol kezdjem.Minden olyan kusza.
A helyzet a következő: a barátommal (ex) kijöttem külföldre dolgozni.Szakítottunk,és ő tovább állt.Teltek a napok,hetek,eleinte szomorú voltam,aztán egy váratlan dolog történt velem.Nem számítottam arra,hogy ennyi idő elteltével új emberbe botlok itt,aki csak számomra ismeretlen,de mégis.Az idő hirtelen lelassult,nem jutottam szóhoz,csak néztem és...és...hirtelen gyengének mégis erősnek éreztem magamat.Tudtam,abban a percben tisztában voltam vele,hogy megtörtént a lehetetlen,még pedig az,hogy első látásra beleszeressek.Nem mondanám egy helyes srácnak,de számomra...nem találok megfelelő szavakat,egyszerűen elolvadok.Imádom a göndör kis haját,ami szana-széjjel áll,a gyönyörű mosolygós kék szemeit,a mosolyát...Néha-néha beszélünk pár szót,azt mondta kedvel,és addig rendben is van,hogy külsőleg bejövök neki,mivel egy kissé ittas estén elinvitáltam magamhoz,és persze nem mondott nemet.Korai volt,de mégis megérte,mert soha nem volt ennyire csodás estém egy fiúval.Egyik barátommal sem.Órákig feküdtünk egymás mellett "az után" és csak néztük egymást,vigyorogtunk,simogatta a kezemet,a hajamat;csókolgatta az arcomat,az orromat,a homlokomat,a kezemet...Teljesen elaléltam.
Azt kérte maradjon köztünk a dolog,itt már éreztem,hogy az amit érzek,az viszonzatlan.Másnap viszont már szinte mindenki tudott róla,mivel a hely ahol lakok,be van kamerázva,és elég volt annyi,hogy egy emberke tudott a dologról,mert végig hallgatta az invitáló beszélgetést,és tovább adta mindenkinek.Utána szinte hónapokig nem beszéltünk,talán egy egy köszönés néha,de sokszor az sem.Csak egy mosoly...és elmentünk egymás mellett.Aztán tegnap este...elvesztettem egy barátnak hitt személyt,csalódtam benne,nagyon magam alatt voltam.Kint sírtam a lépcsőmön...Ő épp akkor végzett a munkával és indult volna haza,de odajött hozzám.Legalább 1órán át beszélgettünk,szokás szerint önmagához hűen édes volt és imádni való. Volt egy pillanat,amikor láttam a szemében,hogy meg akart volna csókolni,de én lehajtottam a fejemet.Attól féltem,hogy ez csak egy pillanatnyi hév a részéről,nekem pedig csak rosszabb lenne utána,mert elég nehezen vertem ki a fejemből a csókjait.Amikor nagy nehezen rávette magát,hogy elindul haza,akkor megölelt,szorosan magához ölelt...bárcsak néha meg lehetne állítani az időt Vagy bárcsak néha több szerencsém lenne,vagy önbizalmam,vagy nem tudom mi kell ehhez,de a lelkem egy részét azt hiszem örökre itt fogom hagyni neki,és ezáltal a már sokszor összetört és mostanra összeforrt szívem ismét darabokban.El nem tudom mondani,mennyire,de mennyire szeretnék reggelente erre a mosolyra kelni,esténként a csókjával búcsúztatni a napot,a karjaiban elalélni amikor csak lehet...nem akarok mást...Őt akarom De nincs esélyem.Tudom,hogy nincs.Én magyar vagyok,Ő angol.Itt ez nem "menő" ha magyar bnője van valakinek.Tudom,hogy igazából ez az egy dolog az,ami igazán visszatartja,de ez elég erősen.És ezen változtatni sem tudok.Elfelejteni sose fogom,de valaki valamit mégis mondjon.Nem fogok neki szerelmet vallani,bár már néha nem állok távol a dologtól,de csak nevetségessé tenném magamat,és utána ismét nem beszélnénk.Kb. 1hónap múlva megyek haza,nem tudom visszajöhetek-e,szóval...de én ezt így nem bírom... Valaki segítsen

Meg ismertem valakit nagyon-nagyon reg es most valameik nap talakoztunk de nem tudom nagyon szeretnenk a kapcsolatokat mind a kedten de felunk kezdemenyezni mer egyikunk sem gondolja magat szepnek...(
Nem ertek semmit ebbol

[szeretem a szerelmemet nagyon 7-hónapja vagyünk együt nagy a távolság de nagyon szeretem ő számomra az egyetlen nélküle semmi se jó ha nem vagyok vele hiányzik nagyon és sajnos ritkán találkozunk DE számomra ő jelenti az ÉLETET

Elment...itt hagyott...egy hatalmas ürességet hagyott hátra maga után...most mi tévő legyek...??
Nagyon hiányzik... de Hollandia messze van... én pedig itt maradtam....

Hát.. nem is tudom, hogy mondjam el Azért, nem a történetekbe írom, mert tetszenek a smiley-k . Szóval a lényeg az, hogy nekem van egy nagyon jó barátom. Kiskorom óta (6 év) velem van, mint barát Aztán összejöttünk. 13 éves voltam. Ő volt az első fiúm Nem voltunk sokáig együtt..nem egész 3 hétig aztán lett egy másik barátom, vele másfél évig jártam Most szakítottunk és megint összejöttem az elsővel Még senkisem tud róla Most 4 napja járunk..

szerintem azt hiszi ribi vagy,én is azt hinném,pláne ha van mellette barátod,akkor mindenki tudja h az vagy még ő is

6 évvel ezelött találkoztam egy fiúval akibe elsö látásra beleszerettem... Másodszor amikor találkoztam vele csókolóztam vele de a szüleim nem engedték hogy együtt legyünk igy a kapcsolatunk megis szakadt... 1-2 év múlva amikor elég bátorságot gyüjtöttem felhivtam telefonon és beszélgetni kezdtünk de egyik napról a másikra eltünt nem vette fel a telefont meg semmi.... Pár hónappal késöbb össze jött egy lánnyal akivel 3 évig együtt volt de én felhivtam és beszélgetni kezdünk de ismét eltünt... Mig Karácsony elött kicsivel szétmentek ezzel a lánnyal és újból elkezdtünk beszélgetni Karácsonykor azt mondta ha meglesz a kocsija elkezdhetünk egymással komolyan is foglalkozni ... Szilveszter este is még beszélgettünk minden este aztán Januárban ismét eltünt... Össze jött egy lánnyal most nyáron de a szülei ellenezték hát szét mentek de ö szerelmes lett a lányba... Multhéten nálluk aludtam és már az elsö nap reggelén elkezdett felém közeledni aznap este bográcsoztunk pár barátunkkkal és ittunk megkért hogy aludjak vele hát vele aludtam és szeretkeztünk... másnap is lefeküdtem vele de utána semmi mintha misem történt volna ugy csinált... megkérdeztem töle hogy mit akar neki ennyi volt vagy akar is valamit erre azt felelte hogy nem tudja bonyolult... ugyan ezen a napom 1 órával késöbb már komoly indokokokat mondott hogy miért nem akar tölem semmit de az indokoknak semmi értelme nem volt... pár nappal késöbb felhivott és nagyon csunyán beszélt velem közölte hogy én milyen hülye vagyok meg hogy hagyjam békén...

Ebbe az egészbe azt nem értem hogy miért reagállt igy és hogy ha nem akart tölem semmit akkor miért feküdt le velem és annyi éven át miért hitegetett