Ki halt a város, épp csak pár lámpa ég.
Egy kis levél az arcomhoz ér,
hagyom, vigye a szél....
Szerelmem áll a semmi szélén,
És a mélységbe néz.
Mit ér a vágy, ha elmúlt a tűz,
ha más mellett élsz?
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád!
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád!
Színek nélkül élnem ,
mond el meddig kell még?
A távolság, a föld és az ég
mondd mért állt közénk?
Van úgy, hogy vissza húz a szívem,
Van, hogy szólít a múlt
és mennem kell, mert nem múlhat el
míg van vissza út.
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
S, ha lesz még nap mely úgy ölel,
hogy újra mellettem leszel,
És össze bújva, álmodozva
szebb világ jön el...
Én többé már nem engedhetlek el...
Össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Bárcsak hallhatnád...
Úgy érzem össze tört a szívem,
amióta nem találok rád,
hogy elmondjam többet érsz, mint
minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Bárcsak hallhatnád...