Egyszer volt egy lány és egy fiú. Két különböző faluban laktak egymástól messze, de ennek ellenére nagyon szerették egymást. Már majdnem 1 éve jártak, de a szülők beleszóltak és a fiataloknak szakítani kellett. A lány nem tudta, hogy miért szakított vele a fiú.
A fiú pedig azt hazudta, hogy azért, mert egy másik lányt szeret. A lány tudta legbelül, hogy a fiú még szereti. A lány éjjelről-éjjelre sírva aludt el a kezeit vagdosta és sehogy sem tudta senki megvigasztalni. A barátai azt mondták, hogy nem éri meg, de neki csak a fiú kellett.
Egy napon elment a fiúhoz az ablak alatt várta a szerencséjét, de semmi. A lány kapott a fiútól egy nyakláncot a járásuk alatt ezt a nyakláncot aznap este felakasztotta a a fiú kapujára a lány, hogy tudja a fiú, hogy ott járt. Másnap megtudta, hogy a fiú megtalálta a nyakláncot és felrakta a nyakába. Ezt tudván a lánynak mosolyra görbült a szája. Teltek a napok, de a lány csak sírt. Egyszer elment a fiú házához elhatározta, hogy bemegy a fiúhoz és meg is tette. Akkor találkozott a lány a fiú anyjával, aki azelőtt nagyon kedves volt vele és mindig hívta hozzájuk, de most csak mérges hangon szólt a lányhoz, hogy mit keres ott. A lány rákérdezett, hogy a fiú otthon van e. Az annya azt felelte, hogy nincs, de ők ketten befejezték egy életre. A lány elszomorodott a fiú anyja pedig csak mondta tovább. A lány szíve majd meghasadt. A fiú anyja a mondandója végéhez ért és a lánynak mennie kellett. Könnyes szemmel hagyta el a kaput mire elhagyott 3-4 házat elkezdett zokogni és csak azt mondogatta, hogy miért pont vele történik ez, de legalább tudta, hogy a fiú szereti. A lány fuvart hívott, hogy haza tudjon menni. Miközben várta, hogy megérkezzen a kocsi az eső elkedett zuhogni. A lány csak sírt és sírt. Jött egy autó a lány azt gondolta semmi értelme az életének. Romokba dőlt. A fiú volt a mindene, a családjával sem volt jó helyzetben. Voltak barátai, de mind hiába, mert ő csak a fiút szerette és ezzel a gondolattal kiugrott az autó elé, de az autó kikerülte. Ekkor még jobban sírt, mert azt gondolta magában, hogy ő még az ördögnek se kell. Jött a fuvar és a lányt hazavitte, de a lány csak otthon is sírt. Ordított a plüss szívbe amit a fiútól kapott,és ezt éjjelről-éjjelre. Az iskolában nem bírt koncentrálni, enni sem bírt, éjjel pedig csak sírt. Olyan volt mint egy élő halott. Csak azért könyörgött az Istennek, hogy még egyszer utoljára kaphasson egy utolsó csókot a fiútól, hogy még egyszer a karjaiba zárhassa őt és még egyszer érezze azt a biztonságot amit vele érzett. Sajnos ez nem jött össze nem tudtak találkozni. Lassan elmúlt egy hónap. A lánynak az élete semmit sem változott. A fiú egyszer ráírt a lányra és megkérdezte tőle, hogy szereti-e még. A lány pedig azt válaszolta, hogy igen, de ez nem érdekes, mert ő már nem szereti. A fiú pedig azt irta, hogy igenis szereti csak épp eltiltják tőle. Aztán a fiú azt kérdezte, hogy szeretne e újra együtt lenni vele. A lány pedig a boldogságtól zokogva írta, hogy IGEN, de csodálkozott, hogy mi lesz a szülőkkel. Megbeszélték, hogy titokban tartják és nem mondják meg senkinek. Egyszer csak a faluban ahol a fiú is lakott keresztelő volt és persze a lányt is meghívták a keresztelőre a rokonok. Amikor vége lett a keresztelőnek a lány nagyon szomorú volt hiszen ott aludt a rokonanál abban a faluban, ahogy a fiú lakott. A lány elment sétálni nem bírta ki, hogy ne menjen a fiú utcájába is mert csak egy kis utca választotta el tőle. Elment tehát a fiú háza előtt és látta, hogy a fiú bennt van, de ő csak ment tovább. Visszanézett és látta, hogy a fiú kinyította az ablakot és mondta a lányak, hogy szia. A lány elkezdett könnyezni, de csak ment tovább mire a fiú megszólalt, hogy most hova mész. A lány boldogan vissza fordult és odament az ablakhoz a fiú bennt volt és a testvére is. Beszélgettek és a fiú mondta, hogy jó a szingli élet, mert nem kell naponta szászszor elmondani valakinek, hogy SZERETLEK. Nem kell minden este telefonálni és nem kell elviselni a hisztiket. Ezt hallva a lány majdnem elkezdett sírni, de visszatartotta a könnyeket és beszélgettek tovább. A fiú meg azt mondta, hogy valami fontosat kellene mondania a lánynak, de nem mondhatja, mert ott van a tesója. Ezért beszélgettek tovább amíg a testvére elment ki WC-re. A fiú gyorsan odament az ablakhoz és kihajolt megcsókolta a lányt a lány pedig csodálkozva kérdezte, hogy csak nem szeretsz ? A fiú pedig csak azt válaszolta, hogy de igen csak a testvérem előtt nem mondhattam. Én nem felejtettem el azt, amikor azt mondtam, hogy örökké szeretni foglak. A lány arcán lecsordult egy könnycsepp és már jött is vissza a fiú testvére. A fiú végül úgy döntött, hogy kimászik az ablakon és sétálnak egyet. A lány nagyon örült. A fiú kimászott és mikor elhagytak 3-4 házat a fiú megfogta a lány kezét megálltak és a fiú megölelte mire a lány, de te a szingli életet szereted. A fiú meg Én nem! Én téged szeretlek és hiányoztak a hisztieid, hiányzott az, hogy megölelhesselek és főleg te hiányoztál. A lány nagyon boldog lett és megcsókolta a fiút, de egy baj volt, hogy a lány nem szólt a rokonoknak, hogy hova megy és meddig lesz ott. A fiú visszament bemászott és integetve elköszönt a lány pedig futott hazáig mert rájött, hogy már fél 11 és ő már 9-kor ment el. Hazaért és gyorsan levetkőzött belebújt az ágyba és azzal el is aludt. Másnap reggel gondolkozott és a végén arra jutott, hogy őt nem érdekli senki és semmi és azért is eggyütt marad a fiúval még ha természeti katasztrófa is csap le rá és akkor hazament a saját falujába és tanult. Kijavította a rossz jegyeit amelyeket a depressziós korszaka alatt szedett össze és titokban eljárt a fiúhoz. Titokban eggyütt maradtak és találkozgattak továbbra is és boldogok voltak és még ma is azok valahol.
A tanúság, hogy az igaz szerelem közé semmi se állhat és akik szeretik egyást azoknak nem parancsolhat senki és semmi. A lány nem halt meg mikor öngyilkos akart lenni, mert az Úr nem engedte neki. Isten tudta, hogy ők ketten egymásnak lettek teremtve és egymás nélkül nem tudnak élni és ezért maradt életben a lány is. Az IGAZ SZERELEM VALÓBAN LÉTEZIK CSAK MEG KELL TALÁLNI.
A szerelmes történetet beküldte: Petra-Petty