Ez egy nagyon hosszú és bonyolult mégis mindenki számára tanulságos történet. Lassan 5 éve történt, hogy megismertem egy nagyon aranyos srácot. 3,5 évnyi mondhatni netes legjobb barátság után 2010 novemberében fény derült a közös egymás utáni vágyra.
Egy havi bújkálva, félve találkozás után (ami életem egyik legcsodásabb 1 hónapja volt) egy pici szünet következett be a kapcsolatunkban. Nagyon féltem, hogy örökre elvesztettem.:( de a következő év februárjában újra összehozott minket az élet és a szerelmünk. Szüleim eltiltottak töle 3,5 hónap után, de nem érdekelt. Rendőrségre került az ügy, én pedig ip-re és intézetbe, természetesen ott sem találkozhattunk a párom mégis határokat nem ismerve jött, ha csak egy ölelésért is de megtett 75 km-t. Ezek a dolgok leírhatatlanok, az érzés, hogy oly távol voltunk egymástól mégis folyton a másik járt a fejünkben. Fantasztikus élmény volt.. Még az is mikor rendőrség keresett én meg vele voltam. Hatalmas áldozatokat hoztunk a másikért mind a ketten. A mai napig a világ ellen mennénk egymásért. És senkit sem szeretnék megbántani, de nagyon sokan feladták volna már a helyünkben a legelején. És igen, büszkén kijelentem, hogy lassan 2 hónapja a menyasszonya vagyok. :$:)
A szerelmes történetet beküldte: csakegyszerelmeslány