Látom szemed gyönyörűtüzében
fellobbanni a fényt.
A remény csillagarcaként
nézel vissza rám,
de valahol szíved rejtekéből
rám ijeszt a magány.
Kivagy Te?
Szerelmet hordozó
szépséges talány.
Életembe beköszöntél,
Angyalként érkeztél,
mint öröknapsugár.
Tündökölsz egy emlékképben,
ragyogással nézel rám.
Hangod zenéjét hallgatva,
rohan velem az idő
észrevétlen szökik el a magány.
Kivagy Te?
Egy bennem élő Múzsa?
-aki féltve vigyáz rám.
Rideg szívem felhevíted,
Te vagy - az örök napsugár