Házak ereszén jégcsapok csüngnek
jégvirágos ablakokon megtörnek a fények.
Meleg kisszobában lángra kap a remény
szerelmes dalt hoz messziről a szél.
Kandalló ajtaján fellobban a tűz,
parányi könnycsepp, az arcodra gördül.
Játszik a fényárnyék kedvesen veled,
forgolódsz ágyadban, nem találod helyed.
Álmaid szállnak, repülnek messzire,
vágyakozásod nem győzi soha semmi le.
Szerelmes dalt hoz messziről a szél,
sejtelmesen lopakodik közelebb az éj!
Merre vagy hol jársz? - kereslek mellettem,
ablakom alatt a szél dalol kedvesen.
Kandalló ajtaján fellobban a tűz,
könnycsepp az arcodról enyémre gördül.
Látom a fényben, leomló hajad,
érzem tested melegét, ajkam ajkadra tapad.
Lobban a tűz! - egyre hevesebben,
szerelmem felhevül, remegő testedben!